Gondolatok egy indexes „vitaindító” cikk kapcsán
Kedves Márton!
Semmi bajom veled. Csak éppen fogalmam sincs, hogy miből vonod le a következtetéseidet. Tudniillik, hogy az emberek irigyek, és irigységből akarják a tiniktől megvonni a „felnőttfilmezés”, „felnőttfényképezkedés” jogát. Ilyen velősen leírva pedig tényleg elég ostobán hangzik :) Az érvelésed felületes, sok feltételezésen alapul (irigység), néha rosszul értelmezel dolgokat. Egy újságírótól többet várnék.
Az én aggodalmam az egésszel kapcsolatban, hogy később lehet ezzel takarózni vagy más módon visszaélni: valakinél pedofil pornográf képeket találnak, azt mondhatja, hogy az alany beleegyezésével készült, privát használatra, teljesen véletlenül kiszivárgott és most valahogy árusítják, tényleg sajnálja. Tehát megmenekülhet. Persze megkérdezhetik az alanyt is, aki mondhatja, hogy a beleegyezésével készült, de azt is, hogy nem. Fennáll a veszélye, hogy így igazságtalanul egy kamasz megvádol valakit, de az is, hogy az említett módon igazságtalanul felmentenek valakit. Nem sokkal egyszerűbb, ha azt mondjuk: nem lehet felvételt készíteni és kész.
Egy kiskorú egyébként sem tudja felmérni, hogy mekkora súlya van az ilyen vádaskodásnak, de úgy általában talán a felnőtt életnek sem: Londonban például menő lett tizenévesen gyereket vállalni1,2, illetve hallottam még arról a hírekben, hogy a kamaszok körében újfent tömeges népszerűségnek örvend az orgiaparti (forrással most nem tudom alátámasztani, úgyhogy nem muszáj elhinni, ha megtalálom, igérem beszúrom). Persze lehet mondani, hogy ez létezett eddig is. Csak nem emlékszem, hogy ekkora méretekett öltött volna. De itt az eddig soha nem tapasztalt mértékben szabad „szerelem”, forradalom, miegymás, tessék örülni neki.
Ha kintebb toljuk a törvényes határokat, a törvénytelen határok is kintebb tolódnak. Több szatír, több pedofil, több szexrabszolga, mert a kereslet megnő. Talán túl van pörgetve ez a szex dolog, és Márton barátunk is csak egy áldozat.
Még talán annyit megjegyeznék a pedofil papok felemlegetésével kapcsolatban: az érvelés elég gyenge lábakon áll, mert az, hogy néhány pap nem tartotta magát az egyház törvényeihez, sajnálatos tény, de nem érzem, hogy emiatt az egyház szava emiatt megkérdőjelezhető lenne: az egyház soha-soha nem engedte senkinek, hogy ilyesmit tegyen.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.